Minden folyik, mindig minden ugyanaz és mégis más, tanít bennünket az epheszoszi természetfilozófus, Hérakleitosz. De jaj annak az embernek, akiben nem folyik vér, jaj annak a növénynek, amelyik nem kap vizet! Nem csak a test, a lélek is kiszárad, ha reményvesztett, ha hiábavalónak ítéli a küzdelmét, és ugyanúgy törik, mint az elszáradt virág. Erről írja Ady:
Száraz az itt-maradt lárma, Szerelem, bűn, jóság, minden, Száraz a rettenetes, Száraz a jámbor, fehér, Száraz bennünk a jó Isten.