Nem pusztán a falakra, az egész glóbuszra kéne egy hatalmas szűrő. Mostanában – kényszerből - maszkokban járunk, de úgy látom, ez a kritikus időszak nem csak az élet, a biztonság fizikai szűrőit teszik nélkülözhetetlenné, hanem a szellemi, gondolati szűrők is működésbe lépnek. Mintha jobban meggondolnánk – végre -, hogy mit engedünk be és mit adunk ki magunkból – szóban és írásban egyaránt. Ne a szabadságnak, hanem csak a meg nem gondolt gondolatnak állítsunk akadályokat!
„Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat, belezabál, amit kifőztünk, s emberből emberbe szalad.
Miatta nem tudja a részeg, ha kedvét pezsgőbe öli, hogy iszonyodó kis szegények üres levesét hörpöli.
S mert a nemzetekből a szellem nem facsar nedves jajokat, hát uj gyalázat egymás ellen serkenti föl a fajokat. Az elnyomás csapatban károg, élő szívre mint dögre száll - s a földgolyón nyomor szivárog, mint hülyék orcáján a nyál.”
(József Attila)