Három korszak torlódott össze ezen a képen: Stróbl Alajos Rozgonyi Piros szobra, egy múzeumi kiállítás plakátján hasaló fiú, és igen, ez a piros sapkás kisember, aki kétcsövüjével éppen megsemmisíti a kinevezett ellenséget. Ebben a méretben minden fiúgyerek harcol és mindig győz is, természetesen. Emlékszem én még egy kukoricásban nyilaztam, de ma már lézerfegyverekkel semmisítik meg kis barátaim a gonoszt. Számítógépes játékokon harcolnak a Birodalom katonáiként, egy agresszív kor a gyerek kedvét is másik világok megsemmisítése felé tereli. Még szerencse - és persze remény -, hogy gyerekeinknek több élete van, akkor is, ha már felnőtt életük a játszótér. Talán eljutnak Adyhoz és összekötik a mával: a mesében nincs lehetetlen.
"Engesztelhetlenül úgy fusson Minden bilincselt, bántott, bús magyar Hajója, hogy büszkén eljusson Víg partra, melyet tört szíve javall Perlőinket perlő nagy jusson.
Hiszen ők már úgyis inognak, Már küldik a kegyes üzenetet, Nagy harcba fogni úgyse fognak Ezek a zagyva, úri seregek, Rablói száz elrablott jognak."