A Kósin fesztivált a japán shinto vallás szerint az év 60. napján tartják. Kósin idején a rossz szokásoknak híre megy a mennybe. Azt gondolták, hogy a három misztikus és bölcs majom - a nem lát, nem hall, nem beszél - talán azoknak a tetteknek a megfelelői, amiket valaki rosszul csinál az adott év elmúlt 59 napjában.
Nevetünk a majmokon, mert kedvesen vagy kínosan hasonlítanak ránk. Még nem értek el oda a törzsfejlődésben, hogy hazudjanak, átverjenek. Harcolnak, ha kell, de nem alattomosak. Haszonszerzés helyett életösztön vezérli őket. Nem gonoszak, nem gyűlölnek, viszont a majomszeretet kifejezésünk aligha véletlen. Két klasszikus majomszakértőtől idézek:
Nagy Lajos Képtelen természetrajz című esszéjében így ír:
A majom az ember arcjátékát és mozdulatait majmolja. Némelyik majom azonban a majmolásban odáig megy, hogy az embert mindenben majmolja: ágyban fekszik, reggel mosdik és fésülködik, ruhát vesz magára, sétál, kávéházban reggelizik, újságot olvas, azután hivatalba megy; sok pénzt keres és felesége is van. Sőt az ilyen majmoknak szokott a legszebb feleségük lenni. Persze a majom csak ilyen ártatlan külsőségekben tudja az embert utánozni, a nagy emberi tulajdonságokban ezt meg sem kísérli, tudja, hogy vállalkozása reménytelen lenne, mert hol van az a majom, amelyik például olyan buta tudna lenni, mint egy jövendő hadvezér…”
Ezzel meg is érkeztünk Weöres Majomországába:
„Majompóznán majomkirály majomnyelven szónokol, egyiké majommennyország, másiké majompokol.”