Utószezon

Oldalfényekkel búcsúzik a nyár, marasztalnád a legyöngült meleget is. Lazíts, engedd el a holnap árnyékát, élvezd az "együtt egyedül" állapotát, kell az erő őszre, télre! Megfontoltabbak lesznek a mozdulatok, hallod a saját súrlódó neszeidet, kilégzés, belégzés... Karnyújtásnyira egymástól, de fényévnyire gondolatban. Aztán lassan kinyitod a szemed, felülsz, és visszaérkezel az ismerős valóságba.

"Ketten, egyedül, mint két ujjam, mint a mutató s a középső, mikor széttárom V alakban.

Ketten, egyedül, mint az ujjam, mindenki nélkül, mindig együtt, egymást vezetve és követve, mint egy kétágú szólam."

(Tóth Bálint)