Más a világ embermagasságból és más marmagasságból. Az alulnézet nem földhözragadtság, hanem csak földközeliség: jó ezt megtapasztalni akkor is, ha nem négy, hanem két lábon járunk. A megértés: nézőpont választás. Ülj át a másik székébe, képzeld magad a szerencsétlenül járt, vagy éppen a nagy örömben fürdő társad helyébe, légy barlangba szorult kisgyerek, égő falujából elűzött menekült, vagy csak a szomszéd ezüstfejű asszony, aki harmadik napja ugyanazt a lábost kapirgálja! És persze legyél győztes, elsőnek szalagot szakító, legyen bár a cél az elérni kívánt villamos! De legfőképp legyél önmagad, aki megengedheti magának még azt is, hogy szabad legyen, akit "szó nem butít, fény nem vakít". Ekkor más hangsúlyokkal ismételheted a százszor fejbe vésett sorokat:
"Még magasról nézvést Megvolna az ország, Werbőczi-utódok Foldozzák, toldozzák. A Föld nem tud futni, Csak a Földnek népe S ezer Kinizsi sem Térülhet elébe."