Ketten maradtak. Erzsi néni megszokta, hogy egy életen át kiszolgál, enni ad, simogat, becéz, Bonifác pedig megszokta, hogy kiszolgálják, enni kap, simogatják, becézik. Örök munkamegosztás, ami nem változik akkor sem, ha az az egyre magasabb két lépcső már maga a Himalája. Egyszerű, az egyikük élete végéig tartó szeretet-kötelék ez, amikor értelmet nyer az "emberszámba vesz" kifejezés. A Fotográfus mozijának egyik utolsó kockáját látjuk: Erzsi néni jobb kezével megtámaszkodik a balban ott a bot meg a kulcs egyszerre. Egy lépés... fél örökkévalóság, ez már Bonifác szintje. Kis erőgyűjtés után a második lépésre is sor kerül, a nyíló öreg ajtón Erzsi néni előtt surran be a házba a macska. Egyre kevesebbet látunk a virágmintás ruhából, a nehéz faajtó becsukódik. A kép kimerevedik.