top of page

Jelbeszéd

  • Fotó: Mandur László, szöveg: Simkó János
  • 2018. máj. 11.
  • 1 perc olvasás

"Csak bot és vászon,

de nem bot és vászon,

hanem zászló." - emlékeztet Kosztolányi.

Te minden szín és minden keverék! Tettek, hódítások és mesék, mintás jelbeszéd!” - replikázik ugyancsak a Zászló című versében Vas István.

Nekem a zászló - túl a vexillológia, a zászlótan hasznos ismeretein - lobogás, játék, állandóan változó formák, csattogó alakzatok, felrebbenés és alázuhanás, fecsegés, kalapkergető tréfa -, vagyis szél. Egyedül nem megy - a zászlónak sem. Tavaszi szél! Gyönyörű! Legalábbis József Attila hasonló című verse szerint...

"Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél."

 
 
 

Comments


    © 2016 by Mandur & Simkó

    bottom of page