Egy öreg sirály azt mondta az éppen itt, a képen repülő társának: „Te egy kíváncsi madár vagy, miért tülekednél elfoglalni az épületek tornyait, az árbocok csúcsait? Szállj túl a tornyokon, csúcsokon, oda juss el, ahova más nem jut el, azt lásd meg, amit más nem lát meg! Visszafelé ülj a barátaid közé, mesélj el mindent, amit láttál, és tanítsd meg nekik Kányádi Sándor Sirálytáncát!”
„s a sirályok, ó, a sirályság, össze- s szétriadt; jóllakottan és veszekedve keresték az árbocokat. Tágult, s majd elfért egy vitorlában az egész láthatár. Nem volt köztük egy égre kiáltó bátor viharmadár.”