Fagyott könnycseppek

Megdermedt jeges ágakat, leveleket rajzolt a téli éjszakára az objektív. A fagyos sötétben könnyen sérülhet a lélek is: nem hajlik, hanem pattan, törik. Elég egy nem várt, goromba, odavágott mondat, egy "meg nem gondolt gondolat", és az ember keresztben-hosszában megreped. Az ellenszer kémiai összetétele nem ismert, de alighanem a különleges vegyületet szívtájékon kell keresni. A szerencsés, aki megtalálja, nos, az alig összetéveszthető melegséget érez, és lopva-csöndben egy apró karácsonyfadíszt helyez el a méltatlanul elfelejtett költő soraival - a hozzá legközelebb álló karácsonyfáján:

"Gyöngyvállaidra gyöngysor illene.

De ékszer ládám

Csak jéggyöngyökkel van telis-tele:

Fagyott könnycseppek csillogó sorát

Gyöngyvállaidon gyöngyként hordanád?"

(Gyóni Géza)