Feszül a húr

"Most ne azon tanakodjál, hogy mid nincs. Azon törd a fejed, hogy mihez tudsz fogni azzal, amid van." - írja Hemingway az Öreg halász és a tenger című regényében.

Valahol az Egyenlítő környékén, Ugandában vagyunk, ahol a Barátunk bot nélkül, egyetlen szál damillal horgászik. Jobb térdén a világ legelterjedtebb tárgya, egy műanyag edény - ezúttal is a csalit rejti, bal keze két ujja közt az idegként feszülő hajszálvékony horgászzsinór vége. A mozdulat előtti mozdulatlanság ezúttal nem a sporthorgász póza, hanem a napi betevőért küzdő ember összpontosítása. Súlyos tanulsága a pillanatnak, hogy nagyon nem mindegy, miért csapja be az ember a másik élőlényt: a diadal, a siker miatt, vagy mert korog a gyomra... Maradjunk Hemingway gondolatsoránál: "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék. (...) Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni."