top of page

Várok rád


"Az ember olyan lény, akinek meg se kottyan hét év várakozás, ha tudja, hogy Ráchel vár rá a hetediknek a végén. Még újabb hét évre is telik. Ha viszont nincs róla fogalma, hogy hová is rohan, és minek, akkor azt sincs türelme kivárni, míg a közlekedési lámpa zöldre vált." - írja a Filozófus az egyik emberbekezdésében. Jó, jó, de mit kezdjünk a reménytelen várakozásokkal? Azokkal, amelyek naponta történnek velünk, pedig ez teljesen irracionális. De mit is keresne a várakozásban bármiféle racionalitás? Estragonok és Vladimirok vagyunk, csak néha kiesünk a szerepünkből és "életet" játszunk... Talán mégis legszebben Apollinaire írta le ezt az érzést:

J'ai cueilli ce brin de bruyère L'automne est morte souviens-t'en Nous ne nous verrons plus sur terre Odeur du temps Brin de bruyère Et souviens-toi que je t'attends

"Letéptem ezt a hangaszálat Már tudhatod az ősz halott E földön többé sohse látlak Ó idő szaga hangaszálak És várlak téged tudhatod"

(Vas István fordítása)

bottom of page