Lehet azt, hogy most nem politizálunk, nem mondunk okosakat, nem idézünk egyetlen állócsillagtól sem, hanem csak elengedjük magunkat, és örülünk a régen várt napsütésnek? Lehet, hogy lazítunk egy kicsit, még akkor is, ha a pad csíkokat nyom a hátunkba? Lehet, hogy nem váltjuk meg a világot, nem mondjuk meg a tutit, csak élvezzük, hogy a tavaszi szél beszalad a pulóverünk alá? Lehet, hogy nem ítélkezünk, nem harapunk bele senkibe, nem szegődünk senki kíséretébe? Lehet, hogy most az egyszer kivesszük az "én időm"-et és a gondolatok sebességváltóját "üresbe" helyezzük? Lehet, hogy kitágult orrlukakkal beszippantjuk a Tavaszt?