„A játék.
Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható…” - állítja Kosztolányi. Nagy város - nagy buborék: a Central Park játékosa itt New York szívében is ugyanazzal az önfeledt mozdulatokkal varázsolja elő rövid életű "alkotását", mint tettük valamennyien gyerekként egy szalmaszállal és egy fél pohár szappanos vízzel. A felhőtlen szabadság eszköze itt is gyermekien egyszerű: két bot és egy szappanos vízbe áztatott madzag. A főszereplő azonban mégis csak a homo ludens, olyan, mint a Fotográfus, aki megajándékozott a rácsodálkozás élményével, és azzal a bölcsességgel, hogy a szabadság a legfontosabb örömforrás.