Vízizene

Vízizene. Nem Händel, hanem Mandur. Pontosabban: nézem a Fotográfus felvételét és hallom a zenét. Aztán Claude Monet híres képe "ugrik be" az "Impresszió, a felkelő Nap". Monet évekig ült a kikötőben, hogy egy pillanatot megfesthessen. A Fotográfus is a pillanatot rögzítette, és akaratlanul is emlékeztet: a pillanat elkapott szépsége mögött mesterségbeli tudás, sok-sok alázatos idő van, és még valami, - ezt már én teszem hozzá - talentum. Vagyis - rábízva a véleményformálást a kép nézőire - engem, egyes szám első személyben - a tehetség fényjátéka fogott meg a képben.