A Fotográfus egyetlen képbe sűrítette a Jelent és a Jövőt, akár félbe is hajtható a kép: a finom szövetű bal oldalról indulunk és tarunk a súlyos, mozgalmas jövő felé. A tempót a rögzített világ (India) és a biciklikerekes kocsi határozza meg. A bal oldal tényeket, tárgyakat, egy helyzetet rögzít, míg a jobb oldal csupa bizonytalanság. A kocsi saroglyáján nem csak a jövő nagy kérdései ülnek, hanem egy varázslatos kisgyerek, aki reményeink szerint 10-15 év múlva már egy másik világra néz vissza. Hogy is bolyongott József Attila? "Merrefelé menjek? Balra-e vagy jobbra?/ Fönn csillagok vannak, fölnézek azokra, /Fénylő csillagokra. /Merre nincs csillagfény - arra fogok menni, /Ott fognak igazán engemet szeretni,/ Igazán szeretni.