Különleges, meditációra késztető képet készített a Fotográfus. "Mint mikor megakad az óra, s tovább ketyeg, (...) Illanó illat, villanó fény / káprázó szemnek ezerszínü folt" - ahogy Dsida Jenő írja. Eggyé váltak az alakok a környezettel, kőház, kőablak kőemberek... A cím lemondást, bezárkózást sugall. Ülj le önmagaddal beszélgetni egy kicsit, barátom! Tudom, ez a legnehezebb, barátaink és ellenségeink között még csak-csak eligazodunk, de magunkkal boldogulunk a legnehezebben. Szemérmes, de fontos tárgyalás ez, amire alaposan készülni kell: miből ne engedjünk soha, milyen értékbe, személybe, célba kapaszkodjunk, kinek nyújtjuk ki a kezünk... Könnyű kijelenteni, hogy "soha ne add föl", de igazán embert próbáló tett ezt meg is valósítani. És ne féljünk az árnyékunktól: akinek nincs árnyéka, az nincs...