top of page

Sorstárs

  • Fotó: Mandur László, Szöveg: Simkó János
  • 2016. ápr. 6.
  • 1 perc olvasás

Nekem az a mániám,/hogy nem vagyok/egy névtelen/pávián! Tudjátok meg,/bármily fura,/az én nevem/Terembura!

A majmok közt /én vagyok a Világ Ura! - írta Tamkó Sirató Károly.

Különleges pillanatot csípett el a Fotográfus a Szegedi Vadasparkban: a valóság hozzáigazodott a festményhez. A meditációra hajlamos dzseláda (Theropithecus gelada) a monoton rágcsálás közben úgy lesz a sorstársunk, hogy kisebbségi pávián-logikával felteszi a kérdést: jó nekem így, vagy létezik másfajta szabadság is?

De hogy a szabadság után a szerelemről is essék szó, tudvalévő, hogy a dzseláda páviánoknál abszolút hölgyválasz van: miközben a rivális hímek keményen megküzdenek egymással a vezetői pozícióért, a nőstények a háttérben eldöntik, melyik hím a szimpatikusabb számukra, az nyeri el ugyanis támogatásukat, bárhogyan végződjék is a harc. Ismerős? Na, ennyit arról, harcostársaim, hogy ki is a Világ Ura... [endif]

 
 
 

Comments


    © 2016 by Mandur & Simkó

    bottom of page