top of page

A titkok kertje

  • Fotó: Mandur László, Szöveg: Simkó János
  • 2016. febr. 27.
  • 1 perc olvasás

Amíg vanak titkok, addig felébreszthető a kíváncsiság, amely pontosan olyan fontos az embernek, mint az oxigén, egy tányér leves, vagy Goethe. A titkok - költözőmadarak. A Fotográfus egy kis budai bérház kertjében csípte el, amikor a vadszőlő évszak-engedékenyen közelebb engedte. A titkok, amikor létrehozták a titok-utódokat, továbbállnak. Ott vannak bennünk, a simogatásokban, a lekezelő legyintésekben és a kérdő tekintetekben. A titkok egy részét érdemes megfejteni, vagy legalább is meg kell próbálni, ez tisztességes küldetés. De vannak olyan titkok, amelyek legbelül zajlanak az emberben, mondhatnám "zárt ajtók mögött", és ezek zárjait - tolvajkulccsal - lehetetlen felnyitni.

 
 
 

Comments


    © 2016 by Mandur & Simkó

    bottom of page