Elképesztő pimaszság a XXI. században így „beszélni”, így fényképezni a szerelemről! Amikor minden tengeri kikötő zajos és lucskos kitárt vagina, ezüstfóliás szex-nyalóka, valamennyi érzékszervet támadó harsány kuncsafthalászat, akkor Mandur finoman végigfuttatja a szemünket egy tengerbe futó, hosszú, elkanyarodó betonmólón, ahol csak a végtelenben találkozó párhuzamos korlát-árnyékok grádicsán jutunk el az összebújó, részleteiben már alig kivehető szerelmespárig. Ilyen távolságból „A” betűt formáznak, mert ez nem "egy" szerelem, hanem "A" szerelem. Egy kapcsolat ugróiskoláját rajzolják a betonra az árnyékok, a ritmus gyorsul, a horizontot elérő beteljesülésig. A korláton pihenő sirály diszkréten elfordítja a fejét. Szép.
Ez a kép bennem van.
Comments